CLB

Mégis mennyi a valós átlagdíj?

3 millió autósnak átlagosan 30-40 ezer forint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (kgfb) éves díja, ezért ők nem is értik a napok óta hallható 18 ezer forintos átlagtarifáról szóló híreket. Az értetlenkedés és a felháborodás jogos, a valós éves díj ugyanis a kampányban felkapottnak a sokszorosa – derül ki a CLB biztosítási alkusz cég első kampányösszegzéséből.

A magyarországi autósok mintegy 70 százaléka valószínűleg értetlenül kapkodja a fejét ezekben a napokban, amikor a kgfb kapcsán csak úgy röpködnek a 18 ezer forintos átlagdíjról szóló hírek. Igazuk van, ha értetlenkednek, az éves átlagdíj ugyanis nem az, amit ez a kampány sugall, hanem ennek akár a kétszerese, sőt annál több is lehet. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) és a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. óriás portfoliójának adatai alapján is egyértelműen és gyorsan kiszámolható, hogy a járműtulajdonosok legnagyobb részének akár 30-40 ezer forint között van a kötelező díja. Ráadásul ők nem is válthatnak biztosítót, hiszen nem most van a fordulójuk. A CLB-nél úgy vélik, a szakma is már csak megszokásból beszél kampányról, hiszen a jelen időszakban mindössze másfél millió jármű – 1 millió személyautó és félmillió motor, pótkocsi, utánfutó, s más közlekedési eszköz – az érintett. Az ilyen kis eszközök átlagdíja 5 ezer forint körül van, így a tulajdonosaikat valószínűleg nem érdekli, hogy 15- vagy 25 százalékkal emelkedik a díjuk, mert ez éves szinten nem éri el az ezer forintot sem – magyarázza Németh Péter értékesítési és kommunikációs igazgató.

A most váltok másik része pedig flottatulajdonos, vagy olyan, többnyire idős autósokból áll, akik már minimum 7 éve nem cserélték le a kocsijukat, s a CLB adatai szerint javarészt bónusz 10-ben – vagyis, igen jó besorolásban – vannak. Ők azok, akik nem használnak internetet, s vidéken laknak, ahol hagyományosan lényegesen alacsonyabbak a kgfb díjak. Így eshet meg, hogy ennek az „állománynak” az átlagdíja mindössze 18 ezer forint körül mozog, míg csaknem 3 millió autóstársuknak – akiknek már újabb és magasabb kategóriájú autójuk van, fiatalabbak, vagy nagyvárosi lakosok – az átlagdíja 30-40 ezer forint körül mozog.

A CLB szakértője emlékeztet: 2010 óta mindenkinek, aki lecserélte az autóját, vagy újat vett, a vásárlás dátuma – hónapja, napja – lett a fordulója. A változás bevezetésétől eltelt 7 év alatt a magyarországi autópark csaknem kétharmada lecserélődött, így a fordulók is eloszlottak a teljes évre. Ezek alapján is bátran ki lehet jelenteni, hogy a nagy kampány nem most, hanem egész évben zajlik. Ezért a biztosítók üzletpolitikáját sem ez az időszak határozza meg – magyarázza Németh. A CLB adatai szerint – is – az újkötések területén első három helyen áll a KH biztosító, az Allianz és az Union, ugyanakkor az is mérhető, hogy mennyi a saját portfolión belüli új szerződésük. Vagyis, mekkora számban forgatja vissza a saját állományát egy biztosító. E tekintetben a CLB-nél az első hét után első helyen az Allianz áll, ahol 44 százalékban a régi ügyfelek kötöttek újra. Második a KH és az Union 27 százalékkal, s őket követi az Aegon 25, a Groupmama 22, a Signal pedig 18 százalékkal. A régi ügyfelek „visszaforgatása” azonban koránt sem jelenti azt, hogy ezek a biztosítók ne tartanák be a szabályt, miszerint tilos a meglévőkkel szemben kedvezőbb helyzetbe hozni az új ügyfeleket. Az ok inkább az, hogy olyan új kedvezményeket vezetnek be, amelyek a régi ügyfelekre is vonatkozhatnak, de ezeket érvényesíteni számukra is néha úgy a legegyszerűbb, ha új kalkulációt készítenek, és új szerződést kötnek.

A CLB szakértői azt javasolják, hogy mindenki a saját évfordulóját figyelje és kalkulálja év közben is a díját, mert a valóság ma már teljesen más, mint amit például a most novemberi pillanatfelvétel mutathat.

CLB TIPP: Kalkulátorunk segítségével könnyedén összehasonlíthatja a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait! KGFB kalkulátor >>

Rommá törték, ellopták? Ha ezt teszi, akár az autó teljes vételárát visszakaphatja

Hiába van casco az autón, ha totálkáros lesz vagy meglovasítják, a biztosító általában nem fizet annyit, amennyiből ugyanolyat lehetne vásárolni. Különösen akkor járunk rosszul, ha gépkocsinkat hitelre vettük vagy lízingeltük.

Alig egy óráig élvezhette egy brit fiatalember idén júliusban azt az érzést, hogy van egy Ferrarija. Miközben ugyanis tesztelte, mit is tud a közel 260 ezer fontért (kb. 90 millió forintért) vásárolt sportverda, elvesztette uralmát a jármű felett és egy mezőn kötött ki. Az igazi megpróbáltatások azonban csak ezután kezdődtek: a gyönyörű kocsi ugyanis lángra kapott és csaknem porig égett, mindössze néhány alkatrész maradt belőle. Még szerencse, hogy hősünknek egy haja szála sem görbült.

Nem kell azonban 510 lóerő ahhoz, hogy valaki ne tudja féken tartani négykerekűjét. A Ferrarinál jóval kisebb teljesítményű, egyúttal olcsóbb, Renault Lagunát tört rapityára egy magyar fiatalember – fél órával azután, hogy birtokba vette. Ő egy állítólagos gumidefekt miatt járt pórul, de ez a lényegen nem változtat: a biztosító ugyanúgy totálkárossá minősítette a gépkocsit.

A hazai szabályok szerint egy személygépkocsi akkor totálkáros, ha javítása többe kerül annál, mint amennyiből egy hasonló korú és felszereltségű autót venni lehetne. Ha tehát egy olyan autó megy gallyra, amely például 1 millió forintért cserélt gazdát, de javítása 1,5 millióba kerülne, akkor azt a biztosító totálkárossá nyilvánítja. Ami azt jelenti, hogy még ha kötöttek is rá cascót, akkor is csak az önrésszel csökkentett úgynevezett káridőponti forgalmi értékét kapja kézhez az ügyfél. Példánknál maradva: ha a totálkáros autó tulajdonosának van egy 10 százalékos önrészesedésű cascója, akkor a biztosító csak 900 ezret fizet neki. Vagyis ha meg akarja javíttatni a kocsiját, akkor 600 ezer forintot a saját zsebéből kell állnia. Vagy nyel egy nagyot, és 900 ezerből vesz egy másik autót, ami értelemszerűen nem lesz ugyanolyan, mint az előző.

Finanszírozott autónál még rosszabbul járunk

Szűkebb a mozgástere a pórul járt magánszemélynek vagy vállalkozásnak, ha gépkocsiját lízingeli vagy hitelre vásárolta. Ugyanis totálkárossá minősítés esetén, vagy ha ellopják az autót, a fennálló hiteltartozást vagy lízingdíjat azonnal, egy összegben ki kell fizetni.

Vegyünk egy jellemző példát: 5 millió forintért vásároltunk autót, de a vételárnak csak 20 százalékát szurkoltuk le készpénzben, 4 milliót pedig hitelből fedeztünk, amit 6 év alatt kell törlesztenünk. A vásárlás óta eltelt három évben ugyan 2,9 milliót törlesztettünk, de a kamatok miatt még ugyanennyit vissza kellene fizetnünk. Most, hogy az autó totálkáros lett vagy ellopták, hirtelen az egész maradék esedékessé vált.

A vásárláskor még 5 millió forintba kerülő új autó jelenleg már csak 3 milliót forintot ér papíron, azaz a biztosító 10 százalékos casco-önrész esetén mindössze 2,7 milliót forintot fizet, így a hitel rendezéséhez még 200 ezret elő kell teremtenünk. Tehát nemcsak, hogy autónk nem marad, de még fizetnünk is kell és pénzünk sem lesz arra, hogy újabb autót vegyünk… Mindez különösen akkor bosszantó, ha önhibánkon kívül kerülünk ilyen helyzetbe, mert, teszem azt, meglovasítják gépjárművüket.

A GAP lefedi az árrést

Kevésbé ismert, hogy Magyarországon is van olyan biztosítás, ami totálkár (nemcsak baleset, de tűz és elemi kár is előidézheti) vagy lopás esetén kipótolja a casco által térített összeget az autó vételárának mértékéig. Ha tehát az 5 millió forintért vásárolt, de 3 év után totálkárossá vált vagy ellopott autó után csak 2,7 millió forintot kapnánk, akkor is megkapjuk a hiányzó 2,3 milliót, feltéve, ha erre is kötünk külön biztosítást. Ennek a speciális konstrukciónak stílszerűen „GAP” a neve, ami rést jelent angolul, noha valójában a garantált autóvédelem (Guaranteed Auto Protection) betűszót takarja.

Fontos tudni, hogy csak olyan autókra lehet GAP-et kötni, amelyek teljes körű cascóval rendelkeznek. Emellett a gépkocsi 25 millió forintnál nem lehet magasabb vételárú, 6 évesnél nem lehet idősebb, illetve 3,5 tonnánál nem lehet nagyobb a saját tömege. Ez azt jelenti, hogy az olyan luxusmárkák és luxuskategóriák (mint például az Aston Martin, Bentley, vagy a cikkünk elején említett Ferrari) szóba sem jöhetnek, de mondjuk az átlagos céges flottaautók védelme már kényelmesen belefér. A biztosítható gépjárművek sorából a professzionális célra használt járműveket is ki szokták zárni – ilyenek például a taxik, az autósiskolák által vagy autómentőként üzemeltetett gépjárművek.

Továbbá a kizárt károk között általában szerepel a kockázatviselés kezdete előtt bekövetkezett totálkár vagy lopás, a gépjármű eltulajdonítása, amennyiben nem történik rendőrségi feljelentés; az elhanyagolt műszaki állapotból adódó károk; az autóversenyen, vagy arra való felkészülésen történt káreset; vagy ha a baleset folytán totálkáros járművet alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt vezették.

Mivel a GAP biztosítás a gépjármű számlaértékét téríti meg totálkár vagy lopás esetén, az csak és kizárólag az autó vásárlásától számított 3 hónapon belül köthető meg. Legjobb mindjárt a vásárláskor élni ezzel a lehetőséggel, hiszen attól kezdve bármikor történhet olyan esemény, amely az autó teljes elvesztéséhez vezet – hívja fel a figyelmet Dénes Attila, az Aegon Biztosító Corporate Üzletág igazgatója.

A GAP-et csak akkor fizet ki a biztosító a biztosítottnak, ha az elsődleges biztosító – vagyis az, amelyiknél a cascót vagy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítást megkötötték – elfogadja a kárbejelentést és kártérítést fizet. Amint a „cascós” biztosító megállapította a jogalapot és a kárt totálkár vagy lopás (megsemmisülés) jogcímén rendezi, a GAP kártérítést 15 napon belül utalják. A vételár-biztosítás alapján legfeljebb 10 millió forintot vagy a biztosítási kötvényben szereplő vételár 60 százalékát kaphatja meg a kedvezményezett.

Forrás: www.hvg.hu

Forradalom a magyar biztosítóknál: megjelentek a felforgatók

A biztosítóknál is digitális forradalom zajlik, van olyan terület - például a KGFB - , amely teljesen átalakul már most, és a biztosítókon is múlik, hogy ugyanez az átalakulás lezajlik-e más területeken is - mondta Pandurics Anett MABISZ elnök a szövetség konferenciáján tartott előadásban. Az elnök a biztosítók előtt álló kihívásokat, illetve a biztosítási piac legfontosabb eredményeit foglalta össze.

Az internet elterjedése megváltoztatta a biztosítási szakmát is. 10 éve még papíron hirdettek KGFB-tarifát, egy telefonkönyv méretű kiadványt adtak ki. Most már minden a neten zajlik, a személyes értékesítés teljesen eltűnt ezen a piacon, a teljes üzleti modell átalakult.

"Hogy ez a forradalom lezajlik-e más területeken is, az rajtunk is múlik" - mondta Pandurics Anett MABISZ elnök a szövetség konferenciáján.

A biztosítók nincsenek lemaradva a bankokhoz képest az innovációban, csak mások a folyamatok. Jóval kevesebb a tranzakció az ügyfelek és egy biztosító között, ezért két dolgot várnak el, jó értékesítési ügyfélélményt, és hatékony kárrendezést. A magyar piacon is léteznek insuretech cégek, és egyre gyakrabban már nem csak IT-beszállítóként, hanem mint versenytársak.

Az életbiztosítási piac motorja jelenleg a nyugdíjbiztosítási piac, részben a nemzeti bank ösztönzésére a biztosítási szektor komoly összeget fordított a nyugdíjbiztosítások népszerűsítésére. Ennek meg is lett az eredménye: 2016-ban közel 150 ezer ember vett igénybe nyugdíjbiztosítási adóvisszaigénylést.

A három nyugdíj-előtakarékossági termékben (NYESZ, önkéntes nyugdíjpénztár, nyugdíjbiztosítás) 2016-ban 95 milliárd forintot helyeztek el az emberek:

• nyugdíj-előtakarékossági számlára 35 ezer ügyfél fejenként 130 ezer forintot fizetett be,
• önkéntes nyugdíjpénztárba 378 ezer fő 355 ezer forintot,
• nyugdíjbiztosítási termékbe 148 ezer ember 217 ezer forintot helyezett el.

A PRIIPS eu-direktíva elhalasztására halvány remény merült fel, a biztosítók nem azért örülnének ennek, mert nem értenek egyet a szabályokkal, hanem azért, mert nagyon rövid a felkészülési idő. A biztosítók előtt álló kihívásként említette még Pandurics Anett a GDPR-nak (az új uniós általános adatvédelmi rendeletnek) való megfelelést.

Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos nyitotta meg a konferenciát, előadásában a magyar gazdaság digitalizációjának fontosságára hívta fel a figyelmet, szerinte sikeresen végrehajtott digitalizációs stratégia nélkül elképzelhetetlen egy gazdaság versenyképességének javítása.

Forrás: www.portfolio.hu

A betörésből többet tanulunk, mint egy autóbalesetből

Mit félt a legjobban a hazai lakosság, és mivel veszélyezteti leginkább mások életét az utakon? A Generali kutatása* többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ. Az eredmények meglepő módon azt mutatják, hogy míg az autóbalesetet szenvedőknek csupán a fele (49%) vallotta, hogy az eset után változtatott vezetési szokásain, a betörést átélt válaszadók közel 80%-a tett valamit azért, hogy a jövőben elkerülje a bajt.

Az autópályától az otthonunkig szinte mindenhol előfordulnak „biztonsági rések” az életünkben: a magyar autóvezetők jelentős része saját bevallása szerint olykor az alapvető szabályokat is megszegi. A Generali kutatása alapján a megkérdezettek több mint felével (55%) előfordul egy átlagos hónapban, hogy túl gyorsan hajtanak az autópályán, és 54%-ukkal esik meg, hogy nem állnak meg a stoptáblánál.

A gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet

2015-höz képest – amikor a válaszadók 39%-a vallotta, hogy volt már autóbalesete –2017-ben ugyanez a szám már 45% volt. Míg 2015 első felében 25 000, az idei év azonos időszakában mintegy 24 000 kárbejelentéssel éltek a Generali biztosító felé. Az ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottságának adatai szerint 2015 első felében több mint 7000 személysérüléses közúti baleset történt*, ami sajnos 2017 azonos időszakára levetítve sem változott: ugyanennyi esetet regisztráltak itthon*, és a Generali felmérésével összhangban a gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet (közel 30%).

A volán mögött számtalan dolog vonja el a figyelmünket nap mint nap: a megkérdezettek 88%-a szokott zenét hallgatni, 85% beszélget az utasokkal, de például a gyerekek is megoszthatják a figyelmünket (19%). A legaggasztóbb talán mégis az, hogy míg 2013-ban még csak 12% válaszolta azt, hogy használja a telefonját vezetés közben*, ez a szám 2017-re közel az ötszörösére, 59%-ra nőt*. Ráadásul az autóban mobilozók több mint 40%-a nem használ kihangosítót. Bár az ezzel kapcsolatos külföldi statisztikák elrettentőek, a Generali idei kutatása azt mutatja, hogy nálunk a másfajta, gépelést igénylő telefonos tevékenység szerencsére ritka, csetelni és sms-ezni például mindössze 8-8% szokott vezetés közben.

Kedvenc rejtekhelyek és okos megoldások

A kutatás szerint az autósok közel fele élt már át valamilyen formában balesetet, de csak a felük változtatott ennek hatására a vezetési szokásain. Más a helyzet viszont a betöréssel, ami úgy tűnik, nagyobb sokkot okoz, mint egy autóbaleset. Ennek bekövetkezése után ugyanis az érintettek 79%-a tesz valamit azért, hogy ne történhessen meg még egyszer. Leggyakrabban biztonságosabb zárat (54%) vagy ajtót (31%) szereltetnek fel, kutyát tartanak (22%), illetve rácsot rakatnak fel (17%), azaz a hagyományos, mechanikai megoldásokban bíznak.

A kutatásból a magyarok kedvenc rejtekhelyeire is fény derült: a legtöbben valamilyen nehéz bútor mögé rejtik otthon tárolt értékeiket (45%), a második helyen pedig meglepő módon a fagyasztó végzett 20%-kal. A padlószőnyeg alatti részt is sokan tartják bevált helynek (16%) és ruhakupac közé (9%) is szívesen dugják el, amit féltenek. Ahogy a Generali korábbi kutatásából kiderült, legféltettebb kincseink a készpénz (40%), a laptop (20%) és a mobil (12%)*, a betörést átélt idei válaszadók pedig utólag a műszaki cikkekre és ékszerekre kötnének biztosítást a legnagyobb arányban (39%). Többen vannak viszont azok, akik a történtek tükrében sem változtattak volna lakásbiztosításukon: az érintettek közel fele vallotta ezt.

Akár az autónkról, akár az otthonunkról van szó, az okos megoldások forradalmasíthatják, amit valaha gondoltunk a biztonságról. Az okosautók többek közt képesek automatikusan fékezni, segíteni a sávkövetést, jelezni a holtteret, vagy éppen navigálni, a szövegblokkoló applikációknak köszönhetően pedig elkerülhetjük, hogy vezetés közben nyúljunk a telefonunkhoz. Ha mégis megtörténne a baj, a real time kárrendezés segít a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben megoldani a problémát: a bejelentést követően a kárszakértő 24 órán belül jelentkezik, az ügyfélnek ideális helyszínen és időben elvégzi a gépkocsi szemléjét, és segít az igényeinknek megfelelő, gyors eljárásmód kiválasztásában. Emellett egyszerű megítélésű esetekben akár rögtön, a helyszínről elindíthatják a kárkifizetést, ebben az esetben pedig már a kárfelmérést követő pár órán belül a pénzünkhez juthatunk, lakás- és gépjárműbiztosítás esetén is.

Az okosotthonok kora is a küszöbön áll. Ma már számtalan olyan digitális eszközt választhatunk, ami jelzi, ha baj van: a füst- és szén-monoxid-érzékelő mellett kamerák és applikációk segítségével akár a távolból is megfigyelhetjük otthonunkat. Sőt, a megfelelő eszközökkel akár szimulálhatjuk is, hogy otthon vagyunk, például lámpákat, illetve a tévét ki-be kapcsoló programmal. A biztonságunk a saját kezünkben van: csak rajtunk áll, hogy élünk-e az innovációk adta lehetőségekkel.

Forrás: biztositasiszemle.hu