Egymilliós biztosítás kell a villanyszerelőknek

Szeptembertől bizonyos építési tevékenységeket végzőktől minimum 1 millió forint összegű felelősségbiztosítás meglétét várja el két kormányrendelet. Mindenkinek, aki rendelkezik ilyennel, érdemes ellenőriznie, hogy a konkrét szerződés mire nyújt fedezetet - hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A kormányrendeletek szerint szeptembertől minden villanyszerelési-, vízközmű-bekötési tevékenységet végző szakembernek, gazdasági társaságnak (vagyis akik a hálózatokra való csatlakozást végzik el) be kell jelentenie azt a műszaki biztonsági hatóságnál. Ezt egy formanyomtatvány segítségével tehetik meg, amihez csatolni kell a meghatározott képesítés és gyakorlati idő meglétét igazoló okiratokat. Emellett a tevékenység végzésének feltétele az is, hogy nyilatkozzon arról, az alkalmazott technológiához jogszabályban előírt feltételeknek megfelel, továbbá rendelkezzen legalább 1 millió forint értékű felelősségbiztosítással, ami a munkavégzésből eredő esetleges károk fedezetét hivatott megoldani.

A felelősségbiztosítási piac a nem-életbiztosítási terület átlagát meghaladó mértékben növekedett 2016-ban is, s az általános felelősségbiztosítások közül számos megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek – hívta fel a figyelmet a MABISZ. Azonban akik rendelkeznek ilyennel, azoknak is mindenképpen érdemes konzultálniuk biztosítójukkal vagy alkuszukkal arról, pontosan mire nyújt fedezetet a szerződésük. A műszaki biztonsági hatóság megtiltja a tevékenység végzését abban az esetben, ha a szerelő az említett követelményeknek nem felel meg, de akkor is, ha súlyosan megsérti a vonatkozó szakmai szabályokat, mely révén élet és testi épség veszélyeztetését, vagy jelentős anyagi kárt okozott. Egy évre felfüggesztethető a tevékenység akkor is, ha a szerelő nem a felülvizsgált tervdokumentációnak, illetve nem az előírásoknak megfelelően végezte el a munkát.

A tavaly év végi adatok szerint 110 ezer általános felelősségbiztosítási szerződést kötöttek meg. A piac élénkülése részben annak a jogalkotói tevékenységnek volt a következménye, amely az építőipari tervezési és kivitelezői tevékenységet végző vállalkozások számára előírta a kötelező felelősségbiztosítást.

Jellemzően azonban ezekben a szerződésekben nagyon alacsonyak a biztosítási összegek, mivel sok esetben nincs törvény által előírt minimális limit, illetve maguk az érintettek sincsenek tisztában az általuk okozható kár lehetséges mértékével. Ennek megfelelően számukra a legfontosabb szempont a minél alacsonyabb biztosítási díj. Az új jogszabállyal összefüggésben minden vállalkozónk érdemes átgondolni azt is, hogy esetleg 1 millió forintnál nagyobb károk keletkezhetnek-e munkájával kapcsolatban. „Ebben az esetben ugyanis a nagyobb biztosítási összeg a vállalkozónak és a megrendelőnek is nagyobb biztonságot jelent” – hívja fel a figyelmet a MABISZ.

Forrás: www.piacesprofit.hu

Biztosítás fajta: 

  • Vállalkozói biztosítás
  • Általános
Kárrendezés: a gyorsaság nagyon fontos
2011 október 25.
Kategória:
Általános

Kárrendezés: a gyorsaság nagyon fontos

A stabil megbízható háttér és az alacsony, járulékos költségektől mentes díjak mellett a gyors ügyintézést tartják a legfontosabb szempontnak a megkérdezett hazai biztosítási ügyfelek.

A Genertel direktbiztosító megbízásából végzett friss kutatás alapján a kárrendezési folyamattal elégedetlenek közül legtöbben (64 százalék) az eljárás hosszát és bonyolultságát kifogásolták. Nem véletlen, hogy a piacon egyes biztosítók kárrendezési garanciát vezetnek be.

Az ügyféligények részletes megismerésére koncentráló felmérés során megkérdezett 1000 főnek 12 különböző biztosítói jellemzőt kellett fontossági sorrendbe raknia.

A fentiek olyan elvárásokat is maguk mögé szorítottak, mint például a komplex szolgáltatások elérhetősége, a nemzetközi biztosítói háttér vagy a személyes ügyfélmenedzser megléte.

Azok a válaszadók, akiknek 61 százaléka rendelkezett már kárügyintézési tapasztalattal, átlagosan 15 napot jelöltek meg elvárható kárrendezési határidőnek.

A kárrendezés során az ügyfél sokszor kiszolgáltatott helyzetben van, ami nagyfokú odafigyelést kíván a biztosítóktól. Különösen a lakások (viharkárok, árvizek) esetében gyors a helyreállítási igény, a lakhatás mielőbbi biztosítása miatt.

Forrás:Privátbankár

Lopott autókat, trükkös rendszámokat szűr ki a totemoszlop
2011 október 24.
Kategória:
Általános

Lopott autókat, trükkös rendszámokat szűr ki a totemoszlop

Felismeri a lopott autókat, a hamis rendszámokat, kiszűri a kötelező biztosítást nem fizető autósokat, és még az utca rendjét is figyeli a rendőrség által tesztelt megfigyelőrendszer, az úgynevezett totemoszlop. Az oszlop minimális energiabefektetéssel végzi el gyakorlatilag több száz rendőr munkáját.

Egyelőre csak egy van belőle, de már ez is több száz körözött járművet talált. A jövőben hálózatban kereshetik a problémás autókat a kamerás oszlopok, amelyeket akár traffipaxként is bevethetnek.

Az oszlop ötlete a másfél éve rendőrségi állományban dolgozó, lopott autók felkutatására specializálódott Sánta László ötlete volt. A még tesztelés alatt álló totemoszlop rendszám alapján ellenőrzi az előtte elhaladó járműveket.

Több tízezer autó néhány nap alatt

A kamerás oszlop hetenként változó helyen tűnik fel, egyelőre csak Budapesten. Folyamatosan tesztelik a kerületi rendőrkapitányságok, jelenleg a IX. kerületi: a Haller utcában, a Soroksári út és a Nagyvárad tér között az elmúlt napokban ötvenezer járművet néztek meg, ezek között négy körözött autót találtak.

Egy hónappal ezelőtt a kispesti Ady Endre úton huszonhétezer autót rögzítettek öt nap alatt, a dobozban levő rendszámfelismerő segítségével keresték a forgalomból kitiltott vagy körözött járműveket és a körözött személyeket. Ennek eredményeként több mint százötven problémás autó és három körözött ember akadt horogra. Az idei Sziget Fesztivál alatt hatvanezer autót vizsgáltak meg a helyszín közelében, de a totemoszlop megfordult a Veres Péter úton és a Batthyány téren is.

Napelemről és 24 voltról is megy

Sánta László szerint a merítés nagyságát és a ráfordított energia mennyiségét tekintve hatékonyságban verhetetlen a totemoszlop, hiszen a kereséshez nem kell munkaerőt, autót és üzemanyagot biztosítani. A magyar cégek által fejlesztett eszköz tetszés szerint elhelyezhető bármely közút mentén, leginkább egy telepített sebességmérőre hasonlít, de kisebb annál.

Energiaellátását napelemek adják, de fix telepítéssel képes 24 voltos áramforrásról is működni. Dolgozik benne térfigyelő kamera, és az éjjeli munkához infrakamera is. Sánta szerint elsősorban gépjárműbűnözés elleni eszköz, de nem zárja ki, hogy a rendőrség emellett sebességmérésre használja majd, ehhez ugyanis csak a megfelelő mérőt kell a dobozba rakni.

A rendszámfelismerő az elhaladó autókról nagyfelbontású, azonosítókat is rögzítő képet készít, és ezeket tárolja egy beépített laptopon, amelyről később letöltik az adatokat. Ezeket a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által üzemeltetett járműnyilvántartáson futtatják át, és az eredmények alapján szükség esetén intézkednek.

Tulajdonképpen késznek mondható az eszköz továbbfejlesztett változata, a Totem II. Ez már memóriakártyára gyűjti és Bluetoothon vagy wifin keresztül továbbítja az adatokat. Kisebb a helyigénye, kevesebb hibalehetőséget tartalmaz, korszerűbb. Valószínűleg ez lesz az alapja azoknak a rendszereknek, amelyeket a közeljövőben telepíthetnek, de nem feltétlenül önálló egységekben, hanem a meglévő vagy épülő térfigyelő hálózattal kombinálva.

Figyeli a kötelezőt is

Sánta szerint az oszloppal célirányosabbá lehet tenni a rendőri intézkedéseket a költséges és feltűnő razzia helyett. Körözött személyek vagy lopott autók megtalálásánál nem az utólagos, hanem a helyszíni beavatkozás hasznos, vagyis a rögtön kiértékelt adatok alapján egy néhány száz méterrel odébb várakozó járőr emelheti ki a forgalomból a problémás járművet.

Nem csak a lopott autókat lehet kiszűrni a kamerás oszloppal, hiszen egy rendszámhoz többféle visszaélés kapcsolható: ilyen a hamis járműazonosító használata, a gépjárműadó-tartozás, a kötelező biztosítás hiánya, a hitel- vagy lízingcsalás, a közúti szabálysértés és ehhez kapcsolódó bírság, vagy a körözött személy az autóban.

Hálózatban működne igazán hatékonyan

Egy mobil egység összköltsége nagyjából egymillió forint, tehát önmagában egy hálózat kiépítése sem jelentene egetverő összeget. Arra a kérdésünkre, hogy épít-e ilyen totemoszlopokból hálózatot a rendőrség, az ORFK - főleg a pénzhiányra hivatkozva - nem tudott válaszolni.

Sánta László szerint Kispesten, vagyis a XIX. kerületben a térfigyelő hálózathoz csatlakoztatva már be is építették a jövő évi költségvetésbe a rendszámfelismerők alkalmazását, a XVIII. kerületben is tervezik a bevezetését, de hasonló sikerre számítanak a VII. kerületben, ahol szintén térfigyelő rendszer működik.

Sánta Lászlónak megvan az elképzelése arra nézve, hogyan lehetne döntően megnehezíteni, akár ellehetetleníteni a hazai és nemzetközi autótolvaj-bandák dolgát, figyelembe véve, hogy Magyarország tranzitútvonal a schengeni országok felé. Például a Duna- és Tisza-hidak és a kompátkelők bekamerázása az országrészek közti közúti közlekedést fedné le.

A Csepel-sziget példáján lehet illusztrálni, hogyan működik leghatékonyabban a totemoszlop. Csepelre hat közúton lehet behajtani és onnan kihajtani. Ezeket ellenőrizve a csepeli autótolvajokat és alkatrészüzéreket tudnák semlegesíteni, vagy elűzni. Budapesten belül is számos hely akad, ahol naponta a fővárosi forgalom jelentős része áthalad: ilyen szakasz az Üllői út és a Pöttyös utca kereszteződése, itt az is átmegy, aki a Ferihegyi Repülőtérre vezető utat akarja használni.

A totemoszlop-hálózat lényege az lenne, hogy kiépítésével fizikailag lehetne korlátozni a gépjárműbűnözők tevékenységét.

Forrás: Origo

Kevesen olvassák el a szerződéseket
2011 október 24.
Kategória:
Általános

Kevesen olvassák el a szerződéseket

Túl kevés időt töltünk pénzügyeinkkel, annál is kevesebbet biztosítással, az ügyfeleknek pedig alig 13 százaléka olvassa el szerződését A-tól Z-ig – derül ki a MABISZ második nemzetközi konferenciájára készített, legfrissebb hazai biztosításpiaci kutatásból.

A hazai lakosság túl kevés időt tölt pénzügyeivel: pénzügyekkel átlagosan heti 47 percet, míg biztosítással mindössze 3,4 percet, melyet tehát mindenképp növelni kell – kezdte előadását Győri Dávid, az ezer fős megkérdezésen alapuló kutatást készítő Xallis Consulting ügyvezető igazgatója.

Sokan nem ismernek egyetlen biztosítót sem, illetve sokan maximum egyet ismernek – itt is van tehát mozgástér mellékbiztosítói kapcsolatok kialakítására. Pozitívan értékelendő, hogy a biztosítói élmények közel háromnegyede inkább pozitív, amely eredménynek a bankszektor minden bizonnyal örülne manapság. Ezt üzletileg érdemes kihasználni – véli Győri.

Ami az egyes biztosítástípusok esetén az ügyfelek elsődleges preferenciáját illeti, kgfb esetén a megkérdezettek 45%-a az ár/érték arányt tartja elsődleges döntési tényezőnek, 14% viszont csúcsminőségre megy, tehát magasabb minőségért cserébe hajlandó magasabb árat is fizetni.
Más biztosítás esetén: 56%-ot ért el az ár/érték arány, mint elsődleges preferencia.

Érdekes eredményként emelte ki előadásában Győri Dávid, hogy az ügyfeleknek 13%-a a biztosítási szerződését, mellékletekkel együtt elolvassa, egytizedük azonban nem, vagy csak nagyon felületesen ismerkedik meg szerződésével, míg 7% bele sem olvas. Utóbbi természetesen pozitív eredménynek is tekinthető, az ügyfelek biztosítókba vetett bizalma szempontjából.

A válaszadók több mint háromnegyede érthetőnek tartja ezeket a szerződéseket, míg 18% leginkább semmit nem ért belőle

Ami az ügyfelekkel folytatott kommunikációt, a marketing megkereséseket illeti, a megkérdezettek többségét fő biztosítójuk kevesebb, mint évi egy alkalommal kereste fel. A nagy többség nem is akar ennél több megkeresést. Más kutatásokból kiderült, hogy az emberek nem a megkeresés tényével, hanem annak tartalmával kapcsolatban látnak fejlődési lehetőségeket. Vagyis a megglévő ügyfelek megkeresésekor a fogyasztó elvárásainak érdemes megfelelni. Sokan többet akarnak tudni a biztosításokról, de inkább értékesítési fókusz nélkül, ennek megfelelően nyitottak idegen biztosítók általi megkeresésre is, ha az nem értékesítési célú. A többség azt állítja, hogy ha többet tudna a biztosításokról, akkor több biztosítást kötne.

A hazai lakosság a felügyelet, szabályozás minőségével 50 százalékban inkább elégedett, jó minőségűnek tartja, míg a felügyelet szigorát is egészségesnek tartja.

Az összes megkérdezett 36%-a forintban, 24%-uk euróban képezne megtakarítást. 33% jelenleg havi 1-10 ezer forintot tud megtakarítani, ugyanennyit tervez a jövőben megtakarítani 28%. A magyar lakosság ingatlan fétise a megtakarítási célokban is tetten érhető: 15 százalék ezt a hosszú távú megtakarítási célt jelölte meg. 15% utazási célból tesz félre, 10% idős korra, biztosításra mindössze 2%. A megkérdezettek fele egy eszközcsoportban tartja megtakarításait, 47% viszont aktívan diverzifikál, vagy legalábbis próbál.

Ami a biztosítási díjakkal kapcsolatos várokozásokat illeti, a megkérdezettek az elmúlt egy évben díjemelkedést élt meg, a következő évben ennél kicsit nagyobb díjemelkedésre számít.

Forrás: Biztosítási Szemle

Egyre több terhet raknak az autózásra
2011 október 18.
Kategória:
Általános

Egyre több terhet raknak az autózásra

Egyre kevesebbet autózunk: a magántulajdonú személygépkocsik átlagos futásteljesítménye évi 15 ezer kilométerről 10-12 ezer kilométerre csökkent az üzemeltetési és fenntartási költségek emelkedése miatt. Jövőre még több ok lesz az autó garázsban tartására: az áfaemelés miatt tovább drágul az üzemanyag. A növekvő költségek egy részét azonban akkor sem tudjuk megspórolni, ha parkoltatjuk a gépjárművet, például a kötelező biztosítás 20 százalékkal nőhet jövőre, ami az autósoknak éves szinten tízezer forint többletkiadást jelent majd.

– A kevés és a semmi közül a semmit választja az állam, ha beterjesztett formájában fogadja el a parlament az adótervezetet, ugyanis szakmai egyeztetés híján nem számoltak a következményekkel – panaszolja a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnöke. Erdélyi Péter így foglalta össze lapunknak az ágazat véleményét: a vagyonszerzési illeték tovább ront a helyzeten, pedig szomszédainkkal összehasonlítva már ma is teljesen versenyképtelen Magyarország. Különösen a fuvarozó vállalkozásokat érinti érzékenyen például a haszonjárművek átíráskor fizetendő 100-120 ezer forintos vagyonszerzési illetékének 300-400 ezer forintra emelése.

Erdélyi szerint a negyvenlábas konténert szállító kamion ugyanolyan munkaeszköz, mint az esztergapad vagy a nyomdagép, ugyanakkor utóbbiakra nincs vagyonszerzési illeték, ezért a teherautóknál is annak eltörlését javasolta az MGE – ehhez képest több mint kétszeresére emelné a mértékét a kormány. Az MGE azt is sérelmezi, hogy a radikális adó- és illetékemeléseket nem kompenzálnák, például azzal, hogy a legális szférát előnyben részesítené a kormány, betartva a feketegazdaság felszámolására tett ígéretét. Amennyiben az adórendszer a tervezettnek megfelelően valósul meg, akkor várhatóan sokan trükközni fognak például azzal, hogy átteszik székhelyüket a kedvezőbb adózási feltételeket biztosító szomszédos országok valamelyikébe. Már napjainkban is egyre több kamiont vásárolnak külföldön, ott helyezik forgalomba, üzemeltetik és szervizelik, valamint ott kötik fuvarozási szerződéseiket is.

– A fogyasztásélénkítő intézkedéseknek semmilyen nyoma nem lesz a jövő évi autópiacon – állítja Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke. A devizás lakáshitel-törlesztések miatt jövőre még kevesebb lesz a magánvásárló, míg a vállalkozásoknál a kötelező béremelések, a gépjárműüzemeltetési és egyéb költségek növekedése miatt várható visszaesés, pedig ez utóbbiak adják az újautó-piac 80 százalékát. Az ideinél kevesebb, legfeljebb 50 ezer új személyautó és 12 ezer haszonjármű eladásával lehet számolni 2012-ben. Mindezek újabb elbocsátásokat jelenthetnek a 2007-ben még 60 ezer embert foglalkoztató ágazatban, mely továbbra is azt várja, hogy a kormány teljesítse a feketegazdaság felszámolására tett ígéretét, amivel a legális gazdaság versenyképessége javulhatna.

A Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének (MGOE) elnöke, Fojt Attila abban bízik, hogy a parlament nem a tervezett formában fogadja el a regisztrációsadó-tételeket, mert azok gyakorlatilag ellehetetlenítenék a használtautó-importot. Január elsejétől megjelenik a táblázatban az Euro5-ös kategória, és bár ezekből a 2010 után gyártott, használt modellekből gyakorlatilag alig van kínálat, viszont minden ennél rosszabb környezetvédelmi besorolású modellnél nő az adótétel. A forgalom többségét kitevő, 3-7 éves, Euro3-as, valamint Euro4-es motoroknál ez 11-39 százalékos adótétel-növekedést jelentene. Az MGOE javaslatot tett ennek módosítására, mert az új regisztrációsadórendszer életbelépése 3-5 százalékkal drágítaná a használt autókat. További áremelő tényező lesz még az áfa 2 százalékos emelése, és érzékenyen érintené a piacot az átírás illetékének 30-40 százalékos emelése, ami a jelenleg köbcentiméterenként 18 és 24 forintot teljesítményadóra váltaná.

Számolni kell még az euró hektikus árfolyamával. Az MGOE elnöke szerint az emelkedő használtautó-árak ráadásul nem hoznának többet az államnak, mert csökkenne az import, és ezzel kevesebb lenne a 2012-re tervezett 39 milliárd forintos regisztrációsadó-bevétel, aminek 40 százaléka a használt kocsikból származik. A szakma számítása szerint a forgalomcsökkenés miatt jövőre akár 2 milliárd forinttal is kisebb lehet a tervezettnél az adóbevétel.

Kedvező viszont, hogy a regisztrációs adó felső határát 3,2 millió forintról 2 millióra csökkentenék az új autók esetében, és ezzel arra ösztönöznék a nagy motorral rendelkező, drága autók tulajdonosait, hogy ne külföldi, hanem magyar rendszámmal helyezzék forgalomba autóikat.

Fogyhat a létszám az adó miatt

Az elmúlt három évben nagyjából kétszázzal csökkent a többnyire családi vállalkozásban működő használtautó-kereskedők száma. Az MGOE elnöke, Fojt Attila szerint napjainkban kétezer telepen nagyjából tízezren dolgoznak, ám az adótörvények miatt tovább romlana az ágazat helyzete.

Forrás: nol.hu

Karcsúsít az AXA
2011 október 18.
Kategória:
Általános

Karcsúsít az AXA

Német lapértesülés szerint az AXA biztosítási csoport minden hatodik munkatársától megválik Németországban a következő években.

A Financial Times Deutschland értesülése szerint a legnagyobb francia és az egyik legnagyobb európai biztosító 2015-ig a jelenlegi kilencezer fős munkatársi gárdát ezerötszáz fővel csökkenti. A kölni székhelyű vállalat szóvivője nem erősítette meg a lapértesülést. A leépítés célja az, hogy az igazgatási kiadások 20 százalékkal csökkenjenek, mivel egy belső dokumentum szerint az AXA a versenytársakhoz képest túl nagy költségekkel dolgozik.

Az AXA csoport adózott eredménye 2,749 milliárd euróra csökkent tavaly a 2009-es 3,606 milliárdról. A teljes bevétel kissé nőtt, 90,972 milliárd euróra 90,124 milliárdról. A csoport vezérigazgatója október elején arról számolt be, hogy a jelenlegi megzavarodott piaci körülmények ellenére a cégcsoport pénzügyi mérlege továbbra is robusztus szeptember végén, és hozni tudja a 2015-ig kitűzött célokat. A vállalatcsoport 2015-ig másfél milliárd eurós megtakarítást tervez a telített piacokon.

Az AXA Magyarországon kereskedelmi bankfiókkal, biztosítóval, alapkezelővel, szolgáltató céggel, nyugdíj- és egészségpénztárral van jelen. Márciusban közölték, hogy magyarországi üzleti környezet jelentős változásai, valamint az AXA Kötelező Magánnyugdíjpénztár ügyfélszámának 96 százalékos csökkenése miatt az AXA csoport átszervezésbe kezdett, és utána kisebb szervezettel folytatja magyarországi tevékenységét. Áprilisban bejelentették, hogy az AXA Biztosító belép a magyar lakásbiztosítási piacra.

Forrás: hvg.hu

Hajmeresztő biztosítások
2011 október 17.
Kategória:
Általános

Hajmeresztő biztosítások

A csőtörés miatt megugró vízdíj vagy a macska eutanáziája is kifizettethető – újabban ilyen különlegességekkel támadnak a biztosítók.

Minden kelendő, ami ingyen van – e megállapítás, úgy tűnik, a biztosítási piacra is igaz. Eddig több mint tízezren kötötték meg a CLB Független Biztosítási Alkusz által kínált ingyenes baleset-biztosítást. Az ajánlat kissé morbid: kizárólag a gépjárművezetők halálára szól, amikor is félmillió forint jár a kedvezményezettnek. A lecsupaszított konstrukciót elsősorban reklámkampánynak szánja az alkuszcég, amely összesen százezer ilyen szerződést kötne október végéig. A kockázatokat az Union Biztosító állja 50 milliárd forint erejéig, de korántsem ingyen: a CLB előre kifizette neki a biztosítási díjakat – tájékoztatta a HVG-t Németh Péter, a CLB vezetője. Az ügyfelek számára ingyenes biztosítás az egyéves futamidő lejárta után árkedvezménnyel meghosszabbítható, sőt rokkantságra vagy kórházi ápolásra is kiterjeszthető lesz.

„A különleges biztosítási ajánlatokra nem feltétlenül az elhúzódó válság sarkallja a biztosítókat, hanem az a szándék, hogy közelebb kerüljenek az ügyfelek igényeihez” – indokolta az újdonságok megjelenését Maják Viktor, az Union kommunikációs igazgatója. Az újításokat az ügyfelek nem is feltétlenül veszik észre. Ha például valaki drága mosógépet vásárol bizonyos szaküzletekben, tízezer forint pluszbefizetés fejében ötéves garanciát kap a motor meghibásodására az alapesetben járó egyéves helyett. A vásárlónak fogalma sincs róla, hogy ezzel biztosítást kötött, hiszen a biztosítóval nem is kerül kapcsolatba. Ám a speciális ajánlatokból előbb-utóbb tömegtermék lesz – hívják fel a figyelmet a szakemberek –, az értékesebb fogyasztási cikkek megnyújtott garanciája például máris kezd megjelenni a lakásbiztosítások kiegészítéseként.

A különlegességek leginkább a lakásbiztosításokkal kapcsolhatók össze, mivel a magyar piacon azok a legnépszerűbbek. A lakások 70-75 százalékára kötöttek ilyet, és 70 százalékuknál történt is már káresemény – derül ki a GFK piackutató cég nemrégi, az Allianz Biztosító megbízásából készített felméréséből. „A múlt év végén még észrevehetően nőtt a kereslet az egyedi ajánlatokkal kiegészített lakásbiztosítások iránt, ám ez a trend mostanra megfordult. Ennek oka részben a forint erőteljes gyengülése, részben pedig az, hogy 2011-ben eddig nem voltak olyan erős viharok, és a vörösiszap kiömléséhez hasonló katasztrófa sem történt” – összegezte Máhig Attila, a Groupama Garancia Biztosító nem-életbiztosítási ágazatának vezetője. A hektikussá váló időjárás azonban így is rányomja a bélyegét az igényekre, egyre többen egészítik ki a biztosításukat a vihar okozta áramkimaradások miatti károkra (például leolvad a fagyasztó) vagy a fakidőlések miatt életveszélyessé vált udvar megtisztításának költségeire. Továbbra sem fizetnek viszont a biztosítók a belvíz-talajvíz kapcsán keletkezett károkra, s az sem jó hír, hogy szigorítani akarják a vihar – a Mabisz ajánlatában most másodpercenként 15 méteres szélsebességgel meghatározott – definícióját.

A lakásbiztosítások frontján erős az árverseny, ezért egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház biztosítása a szokásos kéttucatnyi hagyományos káresemény mellett két-három extrával megspékelve sem kerül többe havi 3-4 ezer forintnál. Az új kiegészítések közé tartozik például az Aegonnál a sporteszközök, köztük a sífelszerelések biztosítása, az Allianznál különféle műszaki cikkek házon kívüli, az Európai Unió területére kiterjedő biztosítása vagy a Groupamánál akár a szomszédban történt robbanások-robbantások okozta károk (üvegtörés, vakolathullás) kivédése, továbbá a háztartási gépek baleseteinek, illetve a hobbiállatok temetkezési költségeinek fedezete. A Generalinál kiegészítésként családi jogvédelem-biztosítás is választható, ami például egy válóper esetén ügyvéd állítását jelenti, továbbá a perköltség, a szakértői díjak és az esetleges végrehajtás költségeinek az átvállalását.

A csőtörés miatt megsokszorozódó vízdíjra is lehet biztosítást kötni, és a társaságok többnyire helytállnak a napkollektorokban és egyéb energiatakarékos berendezésekben esett károkért is. Az Uniqa Biztosító Öko lakásbiztosítási csomagjában extraként vállalja, hogy 15 ezer forinttal hozzájárul a biztosított épület vagy lakás energetikai tanúsítványának a kiváltásához – tájékoztatta a HVG-t Kurtisz Krisztián nem-életbiztosítási igazgató. A 25-30 ezer forintba kerülő kártya beszerzése 2012-től már a használt lakások értékesítésekor, átírásakor vagy tartós bérbeadásakor is kötelező. Egyre gyakoribb az is, hogy a lakásbiztosítások felelősségbiztosítással egészülnek ki: például ha a biztosított lakás eláztatja az alatta levőket, megharap valakit a kutya, vagy az ügyfél biciklijével letöri egy parkoló autó visszapillantóját.

Különlegességekkel az életbiztosításoknál is próbálkoznak a társaságok, ám azokat még nehezebb eladni. Az Aegon egyedülállónak hirdeti Libra nevezetű ajánlatát, amely a futamidő végén – hacsak az ügyfél nem hal meg – visszatéríti a biztosítási díjat, igaz, kamat nélkül. Egy 35 éves, nem dohányzó nő ügyfélnek 20 éven át havi 15 ezer forintot kell fizetnie ahhoz, hogy halála esetén a családja 19,3 millió forintot kapjon (egy dohányzó kuncsaftnak ugyanez akár 40 százalékkal többe kerül). A halál esetén magas kifizetést vállaló ajánlatokkal a devizahiteleseket bombázzák a társaságok, ám épp ők azok, akik a törlesztés mellett többnyire nem tudnak ilyen magas biztosítási díjat fizetni. A Generali ezt azzal hidalná át, hogy kedvezményes, jelenleg 8,5 százalékos kamatot kínál azoknak, akik életbiztosítási kötvényük fedezetével vesznek fel forintkölcsönt azért, hogy kiszállhassanak a devizásból. Az Allianz Babaváró programmal egészítette ki életbiztosításait: akár 20 millió forintot is kaphat az a család, amelyben a magzatnál vagy a kisbabánál súlyos fejlődési rendellenességet diagnosztizáltak, vagy a gyermek meghal, feltéve, hogy a biztosítást a magzat 8 hetes kora előtt megkötötték – tájékoztatta a HVG-t Lenkei Anikó kommunikációs igazgató. A sokkoló, de kelendőnek remélt konstrukciót azokra az orvosi elemzésekre alapozták, amelyek szerint minden huszadik gyermek valamilyen fejlődési rendellenességgel születik.

Többnyire az életbiztosítások részei a különféle munkanélküli-biztosítások, amelyek egyelőre nem igazodnak a piaci körülményekhez. Az Allianz például négyféle ajánlatot (havi 30–120 ezer forint közötti adómentes kifizetést, továbbá a biztosítási díj alóli felmentést, maximum 9 hónapig) tesz munkanélküliség esetére, de csak akkor, ha az ügyfél nem a saját hibájából veszíti el az állását, és az illetékes munkaügyi központ regisztrálta. E kiegészítő szolgáltatás éves díja azonban borsos: évi 50–150 ezer forint. A Generali hasonló ajánlatából nem zárja ki a munkájukat közös megegyezéssel elveszítőket, azt viszont kiköti, hogy a 20 és 55 év közötti ügyfél legalább egy éve ugyanannál a munkáltatónál dolgozzék, minimum heti 30 órában, a munkaszerződése pedig határozatlan időre szóljon.

Népszerűtlenek a magyar piacon a kisállat-biztosítások, pedig nagyon sok házi kedvenc pusztul el azért, mert a gazdának nincs pénze a kórházi ápolására. Az Aegon kínál tízezer forintos önrész mellett, alkalmanként – vagyis például egy baleset miatti műtét esetén – 60–150 ezer forintos kifizetést azoknak, akik az állat hat hónapos és hétéves kora között megkötik a havi egy-két ezer forintba kerülő biztosítást. Az ajánlat szépséghibája, hogy épp az adott fajtára jellemző betegségekre nem fizet. Tartozik hozzá viszont egy hősiességi klauzula, amely akkor hoz pénzt a gazdinak, ha bátor kutyája betörőt fog.

Forrás: HVG

Nagy nyomás alatt az európai biztosítók
2011 október 13.
Kategória:
Általános

Nagy nyomás alatt az európai biztosítók

A gazdasági, szabályozási és piaci erők is óriási nyomás alatt tartják az európai nonlife biztosítási szektort, komoly teszt elé állítva őket – derül ki az A.M. Best jelentéséből.

Komoly nyomás alá helyezik a biztosítók befektetési eredményeit az alacsony kamatlábak, díjbevételeikre pedig a stagnáló, illetve csökkenő tendenciát mutató biztosítási díjak gyakorolnak negatív hatást – jegyzi meg a hitelminősítő az európai nem-életbiztosítási szektort érintő elemzésében.

A számos vezető európai országot jellemző lassú gazdasági növekedés miatt megnőtt az esélye a duplafenekű recessziónak, és tovább súlyosbította a szuverén adósságválságot számos eurózónához tartozó országban, többek között Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban – véli az A.M. Best.

Míg számos európai biztosító igyekezett csökkenteni görög, ír és portugál kitettségét az elmúlt évben, addig a jelentős olasz és spanyol államkötvénnyel rendelkező társaságok rosszabbul teljesítettek a hitelminősítő kockázattal korrigált tőkét vizsgáló stressz-tesztjén. A tovább romló gazdasági környezet a közeljövőben is negatívan befolyásolhatja a biztosítók teljesítményét.

További kihívás elé állítja a társaságokat a szabályozási környezetet, különösen a Szolvencia II-t érintő bizonytalanságok. A Szolvencia II végrehajtásának elhúzódása – melyet eredetileg 2013-ra tűztek ki, de ma már valószínűbb a 2014-es hatálybalépési idő – a kisebb biztosítók malmára hajtja a vizet, hiszen számukra jelent nagyobb kihívást az új tőkekövetelményeknek való megfelelés, illetve azok kiszámításához szükséges belső modellek kialakítása. A nagyobb vállalatok okkal háborodhatnak fel a késlekedésen, hiszen ők már idáig is jelentős erőforrásokat biztosítottak az új keretrendszerre való felkészüléshez.

Az IFRS 4 implementációja is átfedésben van a Szolvencia II végrehajtási idejével. A biztosítóknak várhatóan már 2014-től az új beszámolási standardot kell használniuk – tette hozzá a hitelminősítő.

Tavaly szerény növekedés volt megfigyelhető számos európai nem-életbiztosítási piacon. A német biztosítók díjbevétele 0,9%-kal, 55,2 milliárd euróra nőtt. Franciaországban 1,5%-kos volt a díjbevétel bővülés, így 45,7 milliárd euróra hízott a piac, míg Spanyolországban – a kihívásokkal teli gazdasági környezet és a folyamatos árverseny ellenére – 0,2%-kal, 31,8 milliárd euróra tudott nőni a nonlife szektor díjbevétele.

Forrás: BiztosításiSzemle

A baleseti adó drágítja a biztosítást
2011 október 10.
Kategória:
Általános

A baleseti adó drágítja a biztosítást

– Néhány napja áll fenn az  a lehetőség, hogy az ügyfelek 180 forintos kötött árfolyamon fizethetik vissza a svájcifrank-alapú hiteleiket a bankoknak. Számítanak-e arra, hogy emiatt sokan az életbiztosításaikhoz nyúlnak?
– Még nagyon friss a törvény, a bankok is csak most kezdték felbecsülni, hogy számukra mit jelent ez, hányan élhetnek valóban a lehetőséggel, hányan vesznek majd fel forinthitelt emiatt, és hányan nyúlnak a megtakarításaikhoz. Mi is dolgozunk az előrejelzéseinken; úgy vélem, a visszavásárlás mértéke 15 százalékkal vagy még többel is nőhet emiatt.

– A devizahitelek tömeges előtörlesztése után viszont létrejöhet egy olyan réteg, amely könnyebben tud előtakarékoskodni, ami jó a biztosítóknak.
– Nagyon fontos, hogy a jelenlegi helyzetben megfelelő tanácsokat adjunk az ügyfeleinknek, mert a szerződésük lejáratáig fennmaradó időtartam függvényében értékcsökkenést szenvedhetnek el a lejárati tőkéjük értékéhez képest. Az is igaz persze, hogy az adósságuktól megszabaduló ügyfelek a későbbiekben többet tudnak takarékoskodni, és ez három-négy éves időtávon növelheti a megtakarítások állományát. Azonban az ügyfél pénzügyi vagyonának értéke nagyot csökkenhet a piaci és az idő előtti visszaváltási feltételek miatt.

– Nemrég készítettek egy felmérést az öngondoskodásról. Ez alapján úgy tűnik, hogy a többség fölismerte a takarékoskodás szükségességét.
– A felmérés eredményei néhány tekintetben meglepőnek tűnhettek. Főként abból a szempontból, hogy sokan, különösen a kevésbé képzettek nem értik az öngondoskodás fogalmát, vagy nem érzik szükségesnek, hogy tegyenek ennek érdekében, továbbra is csak a közösségre, azaz az államra számítanának. A képzettebb rétegek, amelyek a lakosság 80 százalékát teszik ki, viszont már megértették, hogy minél hamarabb el kell kezdeniük megtakarítani. Nekünk, biztosítóknak mindenfajta anyagi helyzetre megoldásokat kell tudnunk javasolni: azoknak, akiknek csak kevés pénzük van félrerakni, és azoknak is, akik pénzügyileg elég képzettek ahhoz, hogy önállóan kezeljék a saját portfóliójukat.

– Annak ellenére, hogy a kutatások szerint nő a megtakarítási hajlandóság, az életbiztosítási szektor díjbevétele csökkent. Mi ennek az oka?
– Egyrészt a háztartások tudatra ébredése, de ezt az új keletű tendenciát éppen most zavarták meg (pillanatnyilag, úgy gondolom) az eurózóna néhány államának adósságtörlesztési nehézségei és a svájci frank árfolyamának elszállása Magyarországon. A háztartásoknak tervezhetőségre van szükségük ahhoz, hogy hosszú távon tudjanak megtakarítani (ahogy a vállalatoknak is a hosszú távú befektetéseikhez). Ezt a bizalmat először is a hatóságoknak kell megteremteniük olyan támogatási intézkedésekkel, amelyek megnyugtatják az embereket azzal az üzenettel, hogy bár a helyzet viharos, a kormánynak az a szándéka, hogy támogassa a háztartásokat a hoszszú távú öngondoskodásban.

– Mi várható az év hátralévő részében?
– Az első fél évben mi éves összevetésben 7 százalékkal növeltük a folyamatos és az egyszeri díjas díjbevételünket is, ez szép eredmény, mivel a piacon nem volt ilyen bővülés. A nyári események után viszont már nem vagyok biztos abban, hogy fenn tudjuk majd tartani ezt a növekedési ritmust az év egészében. Ám azt gondolom, most már elérkeztünk a fordulóponthoz, s a növekedési tendencia hosszú távon fokozatosan újra erőre kap, hacsak nem fékezik le olyan új intézkedések, amelyek büntetik vagy visszafogják a fogyasztást.

– A kormánynál a biztosítók lobbija azon a téren sikeresnek tűnik, hogy a veszélyes üzemek számára kötelező felelősségbiztosítást írnának elő.
– Meggyőződésem, hogy a jövőben azon vállalatoknak, amelyek veszélyes anyagokkal dolgoznak, vagy veszélyes, szennyező tevékenységet végeznek, rendelkezniük kell kiterjesztett kötelező felelősségbiztosítással, ahogyan az Nyugat-Európában is van. Bár a szabályozás a megelőzés tekintetében is megerősítésre szorul. Az ajkai katasztrófánál láthattuk, hogy egy ipari baleset rendkívül sokba kerülhet a lakosságnak és a környezetnek is, főleg, mert a megelőzés hiányos. Ezért a biztosítóknak is ott kellene lenniük, hogy a hatóságokat, az állami szerveket segítsék, támogassák a kártérítésekben. A felelősségbiztosítások kiterjesztése viszont erősen függ a kkv-k anyagi helyzetétől, az adott vállalati szektor egészségi állapotától is. Mi is felülvizsgáltuk a kkv-termékeinket, és néhány esetben teljesen megújítottuk azokat. Kibővítettük a szakmai felelősségbiztosítási fedezeteket, mivel hiszünk ebben a piacban.

– A vagyonbiztosítási piac másik része, az autós biztosításoké viszont évek óta zsugorodik. Meddig tarthat ez?
– Már nem lehetünk messze a gödör aljától. Lehet, hogy az idén is látunk még egy-két díjcsökkentési akciót, de a mai díjszintek hosszú távon már nem tarthatók fenn. Igaz, a válság miatt a háztartások kevesebbet használják az autóikat, így a kárhányad is jobb, de a gazdaság gyorsulásával újra autóba ülnek majd, így a következő 3-4 évben a díjaknak ismét növekedniük kell. Nem gondolom, hogy a tarifák visszamennek a 2006-os szintre – ezt a verseny nem engedi –, de emelkedni fognak annyit, hogy a biztosítók ne termeljenek veszteséget.

– A baleseti adó hogyan befolyásolhatja a díjakat?
– A biztosítók már most is jelentős mértékben hozzájárulnak az OEP finanszírozásához. A sajtóban forgó számok szerint a hatóságok további körülbelül 27 milliárdot szeretnének ezen a címen beszedni, ami szerződésenként 6 ezer forint körüli összeget jelent. Ha ezt a többletet a biztosítóknak kellene fizetniük, akiket már így is különadó terhel Európában egyedülálló módon, ez szerintem véglegesen veszteségessé tenné a gépjármű-biztosítási piacot, vagy pedig olyan mértékű díjnövekedést generálna, amely már a háztartások számára jelentene elviselhetetlen terhet. Csak remélni tudom, hogy ezt a javaslatot finomítják még, és a biztosítók is elmondhatják ezzel kapcsolatban a véleményüket.

– Nemsokára tarifát kell hirdetniük. Mi lesz, ha a javaslat ezután születik meg?
– Ez jogszabályi konfliktust jelent. Törvény tiltja meg a biztosítóknak, hogy év közben tarifát változtassanak, így vagy együtt tudunk működni a kormányzattal ennek az intézkedésnek a kialakításában, hogy időben megismerhessük a pontos tervet és beépíthessük a díjakba, vagy el kell halasztani egy évvel ennek az új adónak a bevezetését.

Szerző: Világgazdaság - Herman Bernadett

Az egészségbiztosítás a nagy lehetőség?
2011 október 10.
Kategória:
Általános

Az egészségbiztosítás a nagy lehetőség?

A magyar biztosítási piac lehetőségeit komolyan behatárolja, hogy a régióban a hazai az egyetlen olyan piac, amely folyamatosan csökkenő díjbevételt mutat.

A hazai és a kelet-közép-európai régió biztosítási piaca a harmadik növekedési hullám előtt áll - ez az egészségbiztosítás elterjedése lesz - vélekedik Lehel Gábor, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint a régióban a jövedelmek növekedése gyorsul, ám míg a jövedelmek tekintetében 10-15 éves időtávról beszélünk, amivel jelenleg átlagosan le vagyunk maradva Ausztriától, a biztosítási penetráció tekintetében régiónk országai - Csehországot leszámítva - közel 40 évvel vannak elmaradva a sógoroktól.

Az életbiztosítások terén komoly előrelépésre ad módot, hogy az euró-övezetben a háztartások vagyonának GDP-hez viszonyított arányában 55 százalékos súlyt képviselnek a nyugdíj- és életbiztosítások, addig régiónkban ez az arány 7 százalékos. Lehel Gábor tájékoztatása szerint hazánkban ez az arány igen jó, 22 százalékos volt tavaly év végén, a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása ugyanakkor azt okozta, hogy immár csak a háztartások vagyonának 12 százaléka van nyugdíj- és életbiztosításban. A háztartások évente 31 306 forintot költöttek egy főre biztosításra, ez napi 86 forintos átlagos biztosítási költésnek felel meg.

A magyar biztosítási piac lehetőségeit komolyan behatárolja, hogy a régióban a hazai az egyetlen olyan piac, amely folyamatosan csökkenő díjbevételt mutat. Ami kismértékben azért optimizmusra ad okot, az az, hogy a rendszeres díjas életbiztosítási díjbevétel immár csökken. Az a tény, hogy a régió országaiból egyedül hazánk az, amely a külső finanszírozási képesség tekintetében pozitív számokat tud felmutatni, szintén  komoly reményekre adhat okot, hiszen azt jelzi, hogy - igaz, a bizonytalan környezetnek köszönhetően - a magyar polgár megtakarít és elkezdte érdekelni az öngondoskodás.

Ami a harmadik hullámot illeti, az Union első embere szerint Ausztriában 2006-ban az emberek 1000 dollárt költöttek magán egészségügyre, ennek 25 százalékát költötték magán egészségbiztosításra - a prognózisok szerint Csehország is csak 2018-ra érheti el az osztrák szint 30 százalékát. Az Union vélekedése szerint az egészségügy átalakítása kapcsán sem az eszközökbe érdemes beszállnia a piaci szereplőknek, így elsősorban a finanszírozási oldalba való bekapcsolódásról gondolkodnak - ha nyílik erre lehetőség.

Aktuális kérdésekről szólva Lehet Gábor elmondta, az év végi végtörlesztés kapcsán egyelőre nem érzékelhető komoly kereslet még az egyszeri és eseti díjak esetében sem. A háztartások mobilizálható vagyonának hetedik helyén állnak a biztosítási tartalékok, ez is óvatos optimizmusra ad módot.

Forrás: Napi Gazdaság

A PSZÁF nevében házaltak
2011 október 03.
Kategória:
Általános

A PSZÁF nevében házaltak

Ismét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nevében keresnek meg ügyfeleket egyes biztosítási üzletkötők. A felügyelet rendőrségi feljelentést tett a jogsértés gyanúja miatt.

A PSZÁF ügyfélszolgálatára érkezett fogyasztói bejelentés szerint ismeretlen személyek 2011 szeptemberében telefonon egy, biztosítási szerződéssel rendelkező ügyfelet kerestek meg Csongrád megyében. Azt közölték vele, hogy a PSZÁF képviseletében személyes találkozó során „felülvizsgálják” lakásbiztosítási szerződését.

Emlékezetes: 2011 júniusában ismeretlen biztosítási üzletkötők hasonló módszerrel kívánták fölhasználni a PSZÁF hatósági tevékenységének látszatát arra, hogy a megkeresett személyeknek biztosítási termékeket értékesítsenek, meglévő szerződéseik helyett újat kínáljanak, vagy más módon károsítsák meg őket. Az ismertté vált ügyekben kár eddig nem keletkezett az ügyfelek számára.

A PSZÁF nem adott senkinek semmilyen megbízást ilyen célú vizsgálati tevékenységre, s nincs olyan feladata, hogy bármelyik felügyelt intézmény konstrukcióját ajánlja. A PSZÁF vizsgálatait kizárólag a hatáskörébe tartozó intézményeknél végzi, minden esetben hivatalos közokirat előzetes kézbesítésével, a megadott jogszabályi keretek között. A vizsgálat megkezdése előtt a felügyeleti munkatársak hivatalos megbízólevelük és arcképes igazolványuk bemutatásával igazolják magukat.

A PSZÁF ismételten felszólítja a biztosítással rendelkező állampolgárokat, hogy ne működjenek együtt az elkövetőkkel és a megkeresésről haladéktalanul értesítsék a felügyeletet. Mivel az elkövetők biztosítási és üzleti titkot is sérthettek, s megingathatják a PSZÁF működésébe vetett közbizalmat, a felügyelet – csakúgy, mint 2011 júniusában – ezen ügy kapcsán is rendőrségi feljelentést tett.

Forrás: Privátbankár

Oldalak