2026.02.02

Míg az ingatlanok értéke az elmúlt pár évben Magyarországon drasztikusan emelkedett, és az építési költségek is jóval magasabbak lettek, az ingatlanok mögött álló biztosítások díja egyáltalán nem követte ezt a sokszor eszementnek tűnő drágulást.

Egy egyszerű példán bemutatva: ha 2017-ben egy ingatlan 35 millió forintot ért, akkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) árindexe alapján számolva 2024-ben már körülbelül 85 millió forintért lehetett eladni, az értéknövekedés majdnem 2,5-szeres volt. A lakásbiztosítások átlagos díja 2017-ben évi 35 ezer forint körül volt (ezért, a könnyű összehasonlítás érdekében választottuk példának a 35 milliós ingatlant), de 2024-ben egyáltalán nem kellett 85 ezer forintot fizetni a biztosításáért, az átlagos díj 60 ezer forint volt. Ma már azt is tudjuk, hogy a díjak átlaga innen még 2025 első felében sem emelkedett semmit, utána pedig a kormány hatására a biztosítók egy évre befagyasztották a díjaikat, így azok a 2024-es szinten ragadtak.

A biztosítási díjaknak természetesen a lakásépítés költségével kellene leginkább együtt mozogniuk, hiszen a biztosítási érték maximumát mindig úgy próbálják belőni az ügyfelek és a biztosítók, hogy ha legrosszabb esetben porig ég a ház, akkor (a katasztrófa előtti műszaki állapotban való) újjáépítést vagy lakásnál a felújítást a kárkifizetésből fedezni lehessen.

A biztosítási érték (az az összeg, ameddig a biztosító kár esetén fizet) és a biztosítási díj (amit az ügyfél fizet) változása általában összhangban van egymással, azaz minél nagyobb a biztosító által vállalt maximális kártérítés összege, annál nagyobb szokott lenni a biztosítás éves díja is. Csakhogy első látásra az utóbbi időben még ez az alapösszefüggés sem teljesült.

A KSH szerint a lakásépítés fajlagos, azaz egy négyzetméterre vetített költsége 2017 és 2024 között durván a 3,7-szeresére nőtt, miközben a biztosítási díjak „csak” 2,7-szer voltak magasabbak, ez elég nagy különbség.

Igaz, a számolásba bezavar, hogy a hivatal 2020-ban módosította a módszertanát, méghozzá nem kis mértékben, így 2019-ről 2020-ra a lakásépítés költsége 28 százalékkal ugrott meg. A növekedés oka elsősorban az volt, hogy a korábbinál magasabb műszaki tartalommal vették figyelembe az árakat, mert a szabályváltozások miatt ekkortól már csak ezekkel a paraméterekkel lehet lakásokat építeni. E nélkül mérsékeltebb lenne a díjemelések lemaradása.

A KSH legfrissebb, 2024-es adatai szerint egy természetes személy (azaz lakossági megrendelő) átlagosan 604 ezer forintból tudott megépíttetni egy négyzetméternyi ingatlant, ez 11 százalékkal volt több, mint a 2023-as becsült költség. A biztosítók 2024-ben épp ennyivel, 11 százalékkal emelték átlagosan a díjaikat, vagyis akkor még pont lekövették a 2023-as inflációt. Ez érdekes, de egyébként nem egyértelmű ok-okozati összefüggés, mert ahogy később még kitérünk rá, a díjemeléseket messze nem csak az építési költségek emelkedése alapján határozzák meg.

2025-re a KSH-nak még nincs éves adata a lakásépítés költségeiről, de ha manapság szeretne valaki új lakásbiztosítást kötni, akkor a biztosítók általában már közel 900 ezer forint körüli újjáépítési költséggel számolnak négyzetméterenként. Ehhez elvileg jóval nagyobb biztosítási díjnak is kellene tartoznia, de a valóság most nem követi a tankönyvet, hiszen ahogy már jeleztük, az átlagos díjak 2024 óta évi 60 ezer forint körül vannak.

Aki 2025 júliusa óta kapott éves értékkövetési értesítőt a biztosítójától, az ezt a jelenséget láthatta benne: a biztosítási értéket megemelték, a díjat viszont nem.

Szurgyi Nándor, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke szerint a fenti jelenség ellenére sincs alulbiztosítva a hazai ingatlanállomány. Azt mondja, amit látunk, az nagyrészt a piaci verseny eredménye, amely fajlagosan csökkenti a biztosítási díjak reálértékét. Magyarországon egészen magas a lakóingatlanok biztosítási aránya, a mintegy 4,6 millió ingatlanra 3,3 millió szerződés jut, de ha figyelembe vesszük, hogy ezek egy része társasház, akkor ennél is jobb, mintegy 80 százalékos biztosítási arány jön ki. Ez a volumen már akkora, hogy a lakásbiztosítást kínáló 13 piaci szereplőnek megéri egészen éles versenybe menni érte.

A lakásbiztosítások iránti magas kereslet hátterében főleg az áll, hogy Magyarországon a saját tulajdonú ingatlanok a legfontosabb vagyontárgynak számítanak, annak elvesztését többnyire igyekszik mindenki elkerülni, az ennek érdekében kiadott havi 5 ezer forintos átlagos díj pedig a lakosság többsége számára megugorható vállalás.

Szintén erősíti a keresleti oldalt, hogy a lakáshitelekhez a bankok kötelezően kérnek lakásbiztosítást, amiből a futamidő alatt nem lehet kilépni (vagy újat kell helyette kötni), és ez a kör stabilan 600-700 ezer körül tartja az ilyen biztosítások számát.

A népszerű terméknek számító lakásbiztosításokat a biztosítók ugródeszkának is igyekeznek használni, azokba ma már számos más elemet is igyekeznek beépíteni az ingatlan mellett. Az ingóságokra szinte mindig kiterjed a biztosítás, ha pedig nem családi házról, hanem társasházi lakásokról beszélünk, akkor egyenesen ez a meghatározó elem. Az ingóságok biztosítási összegét és díjait pedig értelemszerűen nem a lakásépítési költségek változása, hanem sokkal inkább az általános infláció alapján szokták évente indexálni.

A lakásbiztosításokban azonban ma már gyakran vannak utas-, baleset- vagy életbiztosítások, sőt akár a kutya vagy macska biztosítása is szerepelhet benne. A biztosítók tehát összességében jóval bonyolultabb számítások alapján határozzák meg, hogy évente mekkora díjemelést, azaz indexálást javasolnak az ügyfélnek. Mindenesetre érdekes, hogy az évi 60 ezer forintos, jó ideje változatlan átlag úgy jön ki, hogy az említett egyéb biztosítási elemek is benne vannak, és közben infláció is van.

Az indexálásnál (amelynek részleteit a szerződések egyébként tartalmazzák) főszabály szerint egy adott évben a megelőző naptári év átlagos inflációs adataiból indulnak ki, és plusz-mínusz 5 százalékos sávban térhetnek el attól. Mivel tavaly 4,4 százalékos volt az infláció, az idei évfordulókon valahol 0 és 10 százalék között lehet a díjemelés mértéke, de mivel moratórium van, most csak a biztosítási érték emelkedik ebben a sávban, a díj változatlan marad.

Az alulbiztosítás Szurgyi Nándor szerint általában nem jellemző, de például tipikus eset szokott lenni, ha egy családi háznál beépítik a tetőteret, viszont a megnövekedett négyzetméterhez nem igazítják hozzá a biztosítási díjat. Az ehhez hasonló hibáktól eltekintve azonban a tapasztalatok szerint a biztosítási értékek jól lekövetik a piaci változásokat – mondja az elnök. Szurgyi Nándor szerint

még az sem valószínű, hogy az önkéntes moratórium (jelenleg június 30-ra tervezett) végeztével, vagyis az idei második félévtől jelentős díjemelések jönnének.

Ekkor a biztosítóknak elvileg lehetősége lesz az éves díjakat az említett 0-9 százalékos sávban megemelni, vagyis hozzáigazítani az ugyanennyivel már megnövelt biztosítási értékhez, de hogy ezzel melyik társaság milyen mértékben él, azt leginkább a piaci verseny befolyásolhatja majd.

Ha viszont a jelenlegi mederben haladunk tovább, akkor lassan egymillió forint közelébe emelkedik egy négyzetméter ház vagy lakás (újjá)építési költsége, a biztosítási díjak viszont annak a szintnek a környékén maradhatnak, mint amikor a KSH szerint még csak 600 ezer forint volt az építési költség.

Ebben a helyzetben a biztosítóknak már a szerencsében is bízniuk kell, hogy amíg a díjakat nem emelik, ne legyen olyan váratlan, jelentős és országos esemény, amely a kifizetéseket érdemben megdobja, mondjuk ne söpörjön végig az országon túl sok vihar.

 

forrás: telex.hu

Biztosítás fajta: 

  • Lakásbiztosítás
Csak kötelezőt kötsz? Kétszer gondold át, megéri-e
2017 december 06.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Csak kötelezőt kötsz? Kétszer gondold át, megéri-e

Sokan azok közül, akik a pénteken lejáró kampányidőszakban újítják meg kgfb-szerződésüket vagy egy másik társasághoz szerződnek át, egyszerre kötötték meg a kötelezőt és a casco-t. Csak minden ötödik-hatodik gépjármű tulajdonosa gondoskodik a kiterjesztett vagy teljes körű biztosítási védelemről, amit azonban érdemes lehet kiegészíteni az időjárásnak megfelelő műszaki felkészültséggel is.

Péntek éjfélig kell a biztosítókhoz beérkeznie kgfb-jük felmondásának azok részéről, akik januártól más társasággal akarják megkötni a kötelezőjüket. Arról, hogy a mostani kampányidőszakban érintett közel egymillió gépkocsi tulajdonos közül hányan éltek ezzel a lehetőséggel, majd csak az új szerződések megkötése és az első díjak befizetése után, a jövő év első hónapjaiban lehet pontos képet kapni. De az már most is megállapítható, hogy a hazai autósoknak több mint a négyötöde megelégszik a kötelező biztosítással, és casco-t már nem köt - írja közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján 2017 első félévében 853 270 darab casco szerződést tartottak nyilván. Ez közel 33 ezerrel több, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában mért adat, ám így is csak a hazai gépjárművek 18 százalékát fedi le. Az év eleji átlagdíj 83 855 forint volt, a szerződésekre kifizetett átlagos kárnagyság pedig 310 200 forint.

Az idei 4 százalékos növekedés alapvetően az új autó eladások megugrásának köszönhető: az idei év első nyolc hónapjában 13,1 százalékkal több új személygépkocsit és kishaszonjárművet helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban. Mivel azonban a használtautó behozatal is folyamatosan növekedett 2017-ben, s ezen gépjárműveknek több mint a fele 10 éves, vagy annál öregebb, így a magyarországi gépjárműállomány átlagéletkora idén várhatóan a 14 évet is meg fogja haladni.

Az idősebb gépkocsik esetében azonban különösen fontos a műszaki állapot rendszeres ellenőrzése. Mivel az év legnagyobb gépjármű biztosítási kampányának az időszaka egybeesik az autók téliesítésével, érdemes kiemelt figyelmet fordítani az időjárási viszonyoknak megfelelő abroncsok használatára is - hívja fel mindenki figyelmét a MABISZ. Ezekben a napokban ugyanis, amikor leesett az első hó, a gumiszervizek túlterheltek. Pedig a szakemberek javaslatai szerint nem érdemes eddig a pillanatig halogatni az abroncsok cseréjét: általában 7 °C alatt ugyanis már a nyári abroncsok anyaga megkeményedik, ezáltal jelentősen veszítenek tapadásukból. Ugyancsak fontos szempont az is, hogy az őszi-téli időszakban nem a havazás az elsődleges tényező, ami az utak síkosságát befolyásolja. Gyakori a jegesedés, az ónos eső és az eső is, ilyen utakon pedig lényegesen jobban teljesítenek a tagoltabb kialakítású téli abroncsok.

A hazai szabályozás ebből a szempontból liberálisnak mondható. Nem írja elő ugyanis kötelező jelleggel az évszaknak megfelelő abroncsok használatát, így nem is szankcionál e tekintetben. A felszerelt guminak azonban meg kell felelniük a járműhöz megadott méretnek, terhelhetőségnek és sebességhatárnak. Továbbá 0,75 méternél kisebb abroncsok esetén legalább 1,6 milliméter, annál nagyobb átmérő esetén legalább 3 milliméteres profilmélység tekinthető szabályosnak. Ezzel összefüggésben érdemes szem előtt tartani, hogy amennyiben a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta, úgy a vonatkozó törvény szerint adott esetben a biztosító a károsultnak kifizetett kártérítés kapcsán élhet a károkozóval szembeni visszkereseti jogával.

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco ajánlatait kalkulátorunkban! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Mennyibe kerülne, ha a Mikulás mindenre biztosítást kötne? Kiszámoltuk
2017 december 06.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Utasbiztosítás, Vállalkozói biztosítás, Általános

Mennyibe kerülne, ha a Mikulás mindenre biztosítást kötne? Kiszámoltuk

Év végén a világ minden pontján gyermekek milliói várják, hogy – kinek-kinek a helyi szokások szerint – ajándékokkal halmozza el őket a Mikulás.

Kétség nem fér hozzá, hogy a jó öreg ősszakállúnak van a legnehezebb dolga, amikor mindössze néhány hét alatt kell bejárnia a világ minden szegletét. Egy londoni brókercég ezen felbátorodva kiszámolta, mennyibe kerülne, ha a Mikulás – minden eshetőségre felkészülve – biztosítaná magát.

A 200 krampusz után fizetett munkáltatói felelősségbiztosítás, a nyolc rénszarvas állatbiztosítása, a 65 év felettieknek köthető utasbiztosítás, a „kéménybúvárkodáshoz”, a „tetőugratáshoz” szükséges extrém sport biztosítás, az esetlegesen megrongálódó kémények, betört ablakok miatti felelősségbiztosítás, a szánra kötött különleges járműbiztosítás, a lopás- és tűzkár elleni védelem, a játékok, virgácsok, csokik tárolására szolgáló hatalmas raktár biztosítása a sok-sok ajándék bebiztosításával együtt meghaladná a 27 millió angol fontot. Ha pedig előadóművészként a jellegzetes „ho-ho-ho” nevetést is szeretné megvédeni, az összeg ennél is magasabb lenne.

Forrás: www.blikk.hu

 

Egyre több nyugdíjbiztosítást kötünk
2017 december 06.
Kategória:
Életbiztosítás

Egyre több nyugdíjbiztosítást kötünk

Az Union Biztosító becslése szerint az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások száma az idei év végére elérheti a 250 ezret, ez azt jelenti, hogy 2016 év végéhez képest harmadával többen vennék igénybe ezt a már közel négy éve elérhető termékkört – közölte a biztosítócég közleményében.

Tekintettel arra, hogy a 20 százalékos adójóváírást a tárgyévben történő befizetések után fizetik ki, a következő hetekben akár 15-20 ezer új szerződést is köthetnek – hívta fel a figyelmet az Union Biztosító sajtóközleményében. A társaság idén végzett egyik kutatása ugyanis rámutatott, a megkérdezettek 40 százaléka arra számít, hogy a nyugdíja kevesebb mint felét teszi majd ki a fizetésének. Minden harmadik ember azt várja, hogy a megélhetése biztosítása érdekében nyugdíjasként is dolgoznia kell majd.

Az Union szakemberei kitértek rá: a statisztikák szerint a nyugdíjbiztosítások átlagos éves díja mintegy 220 ezer forint, ami évi 44 ezer forint adójóváírásra jogosít. A nyugdíjbiztosítás után járó adókedvezmény maximális igénybevételéhez – ez évi 130 ezer forintot jelent – éves szinten 650 ezer forintos díjat, vagyis havonta átlagosan 54 ezer forintot kell fizetni. Ezt a mértéket azonban a statisztikák szerint az ilyen biztosítást kötőknek csupán néhány százaléka éri el.

A 220 ezer forintos – vagyis havi mintegy 18 ezer forintos – díj is számottevő jövedelmet biztosíthat nyugdíjas korban, feltéve, hogy az ügyfél idejében kezdi a megtakarítást – mutat rá Bóna Katalin, az Union életbiztosítási ügyvezető igazgatója.

Raveczky Zsolt, az Erste Biztosító elnök-vezérigazgatója felhívta a figyelmet, hogy az adójóváírás megszerzéséhez az idei évre szánt díjnak az év végéig be kell érkeznie a biztosítóhoz. A jóváírás pedig még így sem automatikus, a vonatkozó évi szja-bevallásban be kell jelölni a 2017-es befizetés utáni adójóváírásra az igényt.

Forrás: www.vg.hu

Új autók mellé kellhet a casco is
2017 december 06.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Új autók mellé kellhet a casco is

A használt járművek állománya is növekszik

Az újautó-értékesítéssel párhuzamosan nő a megkötött cascók száma is. A Magyar Biztosítók Szövetsége szerint a kötelező gépjárműfelelősség-biztosítások darabszámában ennél jóval erőteljesebb növekedés mutatkozott.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy jellemzően új, illetve fiatalabb autókra kötnek biztosítást az autótulajdonosok, annak ellenére, hogy a casco biztosítások idősebb autókra is köthetők – közölte lapunk megkeresésére Gilyén Ágnes, a Magyar Biztosítók Szövetsége kommunikációs igazgatója. A bővülés hátterében jórészt az áll, hogy az új gépjárműveket sok esetben hitelre vásárolják, és a finanszírozás feltétele a casco biztosítás megkötése.

Gilyén Ágnes hozzátette, a statisztikákban szereplő casco-szám sem jelent azonban ennyi teljes körű biztosítást, ugyanis sok olyan, úgynevezett rész-casco is benne van, amely csak bizonyos típusú biztosítási eseményekre, például csak totálkár vagy lopás esetén térít.

Jóval nagyobb bővülést mértek viszont a kötelező gépjármű-felelősség-biztosítás piacán, ami a közelmúltban a szokásos év végi kampányidőszak miatt került előtérbe, azonban a Mabisz statisztikái szerint egyre kevesebb szerződés jár le naptári év végével. A Mabisz szerint arról, hogy a mostani kampányidőszakban érintett közel egymillió gépkocsi-tulajdonos közül hányan váltottak biztosítót, csak az új szerződések megkötése és az első díjak befizetése után, a jövő év első hónapjaiban lehet pontos képet kapni. Az viszont a szövetség adataiból látszik, hogy a hazai autósoknak kicsivel több mint a négyötöde megelégszik a kötelező biztosítással, cascót már nem köt.

Mindez Gilyén Ágnes közlése szerint arra utalhat, hogy a gépjárműpiac bővülését a használtautó-vásárlás táplálta, mivel új autók esetében a tulajdonosok jellemzően kötnek cascót. A casco-piac növekedése ellen hat emellett a casco szerződéseket sújtó tizenöt százalékos biztosítási adó is.

Forrás: www.magyarhirlap.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze Ön is a biztosítók kötelező és casco ajánlatait kalkulátorunkban! Gépjárműbiztosítás kalkulátor >>

Kötelező csődbiztosítás kéne a légitársaságoknak
2017 december 06.
Kategória:
Általános

Kötelező csődbiztosítás kéne a légitársaságoknak

A hátrahagyott utasok elszállítása és kártalanítása érdekében a légitársaságokra nézve kötelező csődbiztosítás bevezetését szorgalmazza az európai utazási irodai szövetségek (ECTAA) brüsszeli székhelyű szervezete – írja az MTI.

Michel de Blust, az ECTAA főtitkára a szervezet budapesti közgyűlését követő háttérbeszélgetésen pénteken azt mondta: az elmúlt időszakban több is csődbe ment, ami ráirányította a figyelmet az egységes szabályozás hiányosságaira. Akkor ugyanis, ha egy utazási iroda megy csődbe, van kötelezően előírt biztosítás az utasok kártalanítására, míg ha egy légitársasággal történik ugyanez, nincs biztosíték. Ezen a területen szükségesnek látják egy új, mindenkire érvényes szabályozás bevezetését – mondta.

A Malév-csőd károsultjait se fizették még ki

A főtitkár szerint több ügy a szakma által reméltnél lassabban halad. Példaként említette az IATA és az ECTAA közötti bírósági ügyet a Malév-pénzek visszafizetéséről. Ebben az ügyben a következő tárgyalás jövő tavasszal lesz a holland bíróságon.

A Malév öt éve ment csődbe, és a globális jegyeladó rendszert működtető IATA visszatartotta azoknak a repülőjegyeknek az árát, amelyeket utazási irodákon keresztül vásároltak, ennek értéke jelenleg 12 millió dollár. Michel de Blust reményét fejezte ki, hogy 2018 tavaszán visszakaphatják ezt az összeget az irodák és rajtuk keresztül az utasok.

Erdei Bálint, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke elmondta: szeretnék elérni, hogy más európai országokhoz hasonlóan, Magyarországon is legyen kötelező az utazási irodáknak az A típusú felelősségbiztosítás, amely az olyan esetekre nyújt fedezetet, mint a néhány évvel ezelőtti egyiptomi buszbaleset, amely sokakat érintett és az utazásszervező cég csődjét is okozta.

Forrás: www.index.hu

Bővül a támogatott növénybiztosítási díjak állománya
2017 december 06.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Bővül a támogatott növénybiztosítási díjak állománya

Tavalyhoz képest idén 33 százalékkal bővülhet és akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatja a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya.

A kérelmekben szereplő díjtámogatások maximális mértéke a fizetett díj 65 százaléka, az előre megállapított 4 milliárd forintos díjtámogatási keretösszeghez viszonyított túligénylés mértéke 2,5 milliárd forint, a keret 63 százaléka lesz - közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége.

A kétpilléres rendszert 2012-ben vezették be

A kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszert 2012 januárjában vezették be, az egyik pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer, míg a másik a biztosítási díjtámogatás, amelynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát támogatásként visszakapják. Ösztönző elem a rendszerben, hogy csak az üzleti agrárbiztosítást kötők válnak jogosulttá a megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, a többiek csupán annak 50 százalékából részesülnek.

A konstrukció népszerűsége egyre nő

A konstrukció népszerűsége egyre nő, tavaly óta újra visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint állami és önkormányzati szereplők is, a támogatandó díjak összege a tavalyi 7,5 milliárdról 9,8 milliárd forintra emelkedett. Mivel a bekövetkező káresetek miatt a biztosítók számos ügyfélnél még javában vezetik vissza az előzetes kármentességi kedvezményeket, a díjak végösszege az év végére jó eséllyel átlépheti a 10 milliárdos határt - írta az FBAMSZ.

A legfontosabbak a szántóföldi növények

A túligénylés miatt a díjtámogatás felosztása biztosítási típus szerint meghatározott séma szerint történik: a legfontosabbak szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre az almára és a körtére kötött csomagbiztosítások (A típus) esetében az FBAMSZ becslése szerint idén 47 százalék, a jórészt zöldség- és gyümölcskultúrára, illetve a legfontosabb szántóföldi kultúrákra köthető jégeső, fagy-, vihar- és tűzkárbiztosítások (B típus) esetén 34 százaléknyi a támogatás, míg a többi növény (C típus) esetén szintén 34 százalékos visszatérítés várható.

Az országban négy biztosító - az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító - mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatnak a gazdálkodók.

Forrás: www.origo.hu

Nagy bukta lehet nyári gumival közlekedni
2017 december 01.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás, Casco biztosítás

Nagy bukta lehet nyári gumival közlekedni

Nem szabhat ki büntetést és nem is figyelmeztetheti a rendőr az autóst, ha a járművén nincs téli gumi. A törvény ezt a kérdést továbbra sem szabályozza. Baleset esetén azonban igencsak rosszul járhat az autós.

Útlefagyások nehezítették az autósok közlekedését a napokban a reggeli órákban, több baleset is történt. Sokan még mindig nyári gumival közlekednek, de a szerelőműhelyekben az látszik, hogy egyre többen cseréltetik le az autójuk abroncsait. Általában már csak előre egyeztetett időpontban lehet menni, van olyan műhely, ahol több napot is várni kell a kerékcserére.

Magyarországon a törvény szerint nem kötelező a téli gumi használata, a hiányáért a rendőrség nem szabhat ki büntetést, csak felhívhatja az autós figyelmét a téli gumi használatára – mondta az InfoRádió korábbi műsorban Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti főosztályának vezetője, Óberling József.

„A közúti közlekedésben való részvételhez sem a KRESZ-ként ismert jogszabály, sem a járművek műszaki tulajdonságairól szóló miniszteri rendelet sem tartalmaz olyan kötelező szabályt, ami szerint téli időjárási viszonyok között Magyarországon csak téli gumival lehetne közlekedni. Nem jár szankcióval a nyári gumi használata, hiszen nem jogsértő.”

A gépjárművezetők 75 százaléka kötelezővé tenné a téli gumi használatát – olvasható egy gumiabroncs gyártásával foglalkozó cég felmérésében. A társaság szakértője Mikolai Béla azt mondta az InfoRádiónak, hogy növekedett a téli gumit használók száma.

„Van egyfajta tudatosság. Azt azonban még mindig sokan nem tudják, milyen a jó téli gumi, és az időpont megválasztása sem mindig tudatos, sokan várják meg, hogy leessen az első hó.”

Rosszul járhat az autós, ha baleset esetén a szakértők azt állapítják meg, hogy nem az időjárásnak megfelelő volt a gumik állapota. Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési igazgatója szerint a biztosítási törvény szerint az autósnak a mindenkori útviszonyoknak megfelelő állapotú gépjárművel kell részt vennie a közlekedésben

„Ha a helyszínelés, vagy a rendőri intézkedés, vagy később a műszaki szakértői szemle azt állapítja meg, hogy a gumi túl kopott volt, vagy a nagy hideg miatt alkalmatlan volt a szabályos közlekedésre, a biztosító Casco-biztosítás esetén megtagadhatja a kárkifizetést. Kötelező esetén ugyan fizet a károsultnak, de utána akár be is hajthatja a károkozón a kifizetett összeget.”

Ausztriában a november 1-je és április 15-e közötti időszakban, télies útviszonyok esetén kötelező a téli gumi használata, és az autósoknak rendelkezniük kell hólánccal is. Németországban a jéggel vagy hóval borított útszakaszokon kötelező a téli abroncs használata. A szabályt megszegő autósokat megbírságolhatják, ha balesetet okoztak, a bírság összege pedig kifejezetten magas. Romániában is kötelező a téli gumi, Csehországban azonban szintén nem szabályozza ezt a kérdést a törvény.

Forrás: www.inforadio.hu

 

Erdőre alig kötnek biztosítást
2017 december 01.
Kategória:
Vállalkozói biztosítás

Erdőre alig kötnek biztosítást

Idén akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatja a gazdálkodók által befizetett támogatott növénybiztosítási díjak állománya Magyarországon, ami 33 százalékos bővülést jelent az előző évi 7,5 milliárd forinthoz képest, derül ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) adataiból.

Bár az előző években jelentősen emelkedett a szőlő- és gyümölcskultúrákat ért természeti károk nagysága, a biztosítások zömét továbbra is a szántóföldi növényekre kötik – mondta Póczik András, a FBAMSZ elnökségi tagja. Pedig az értékesebb ültetvényekben sokkal nagyobb összegű károk tudnak keletkezni, így a biztosítás elhagyásával a termelők magasabb kockázatot vállalnak.

Ráadásul biztosítás nélkül a kárenyhítési alapból megítélt térítésnek is csak a felére lesznek jogosultak.

Szintén probléma, hogy a több mint 2 millió hektár hazai erdőterületnek csupán mintegy 5 százaléka biztosított. Az igénybe vétel annak ellenére ilyen csekély, hogy a tűzesetek mellett idén is bőven előfordult jég-, árvíz- és szélviharkár, hónyomás, emellett bizonyos rovarkártevők is tetemes károkat okoztak. Mindezekre összetett, helyzetre szabható konstrukciók állnak rendelkezésre, az igénybe vétel azonban továbbra is szinte elenyésző.

Az idén jelentősebb téli és tavaszi fagykárokat is jelentettek a gazdálkodók.

A lokálisan a bekövetkező károk intenzitása évről évre egyre erősebb, ami az időjárás szélsőséges jellegének fokozódását jelzi. A lokális jellegű természeti csapások ráadásul általában még a bekövetkezésük előtt néhány órával sem jelezhető előre, ahhoz a korábbi kártörténeti adatbázisok sem képesek megfelelő támpontot nyújtani.

Forrás: www.uzletresz.hu

CLB TIPP: Ne hagyja, hogy az időjáráson múljon, kérje szakértő kollégáink segítségét mezőgazdasági biztosítással kapcsolatban! Mezőgazdasági vagyonbiztosítás ajánlatok >>

Online kötnek biztosítást a fiatalok, de valamiben konzervatívak
2017 november 27.
Kategória:
Utasbiztosítás, Életbiztosítás

Online kötnek biztosítást a fiatalok, de valamiben konzervatívak

A 18 és 39 év közötti magyar fiatalok az egyszerűbb biztosításokat szívesen megkötik online is, de az élet- és nyugdíjbiztosításoknál az idősebb korosztályhoz hasonlóan tanácsadó segítségét kérik – derül ki a Századvég által, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) megbízásából készített közvélemény-kutatásból.

A negyven év alatti generáció körében jóval elterjedtebb a mobilalkalmazások használata, mint az idősebb korosztályban – mondta az InfoRádiónak Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője. A 18-29 év közöttiek 41 százaléka, 30-39 éveseknek pedig a 39 százaléka használ vezetéstámogató, utazássegítő, egészséggel kapcsolatos vagy okos otthon applikációkat. Ez a korcsoport ugyanígy nyitottabb arra, hogy megosszák az adataikat biztosítókkal, nagyjából a felük hajlandó arra, hogy különböző kedvezményekért cserébe megtegyék ezt.

Az Y generáció nem annyira nyitott a biztosításokra, nehezebb őket megszólítani ezzel kapcsolatban. Ha kötnek is biztosítást – elsősorban utasbiztosítást –, azt is szüleik nyomására teszik. Akkor találkoznak igazán ennek szükségével, amikor elkezdenek dolgozni, és felelősségteljesebb, összetettebb kérdésekben kell döntést hozniuk. Jellemzően azonban ekkor is későbbre hagyják a biztosítás megkötését, miután már több tapasztalattal és információval rendelkeznek az életről és magukról a biztosításokról.

A 18 és 39 év közötti korosztály főként az egyszerű biztosításokat köti meg, gyakran azokat is online. Élet- és nyugdíjbiztosításokhoz hasonlóan bonyolult szolgáltatásokkal kapcsolatban azonban ugyanolyan konzervatívak mint az idősebb korosztály: személyes tanácsadókat kérdeznek meg, a hosszútávú döntések meghozatala előtt.

Forrás: www.inforadio.hu

Ezért fut egyre kevesebb autó biztosítás nélkül az utakon
2017 november 27.
Kategória:
Gépjármű biztosítás, Kötelező biztosítás

Ezért fut egyre kevesebb autó biztosítás nélkül az utakon

A nyilvántartási rendszerek közötti szoros átvezetés, valamint a komoly büntetések miatt csökkent a biztosítatlan gépjárművek száma az országban.

Két fő oka van a csökkenésnek, az egyik, hogy a jármű-nyilvántartási rendszer, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) nyilvántartási rendszere között rendszeres, szoros átvezetés van, ezért kiderülnek azok az adatok, amelyek alapján az illetékes önkormányzati jegyző lépni tud a biztosítatlanokkal szemben. A másik ok, hogy a jogszabályalkotó nagyon komoly büntetéseket alkalmaz arra az esetre, ha valakinek nincs kgfb-szerződése - mondta a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) szóvivője vasárnap az M1-en az MTI tudósítása szerint.

Ha balesetet okoz valaki, akinek nincs biztosítás az autóján, a Mabisz garanciaalapja kifizeti a kárt annak, aki vétlen volt a balesetben, de visszaköveteli a károkozótól, és ez adott esetben nagyon nagy összeg lehet - hangsúlyozta Gilyén Ágnes.

Az öt évvel korábbi 5,8 százalékkal szemben idén szeptemberben a járművek mindössze 1,8 százaléka nem rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. Ez azt jelenti, hogy a segédmotoros kerékpárok nélkül számított 4,7 millió magyarországi gépjárműből több mint 86 ezer nem rendelkezik érvényes biztosítással.

Forrás: www.napi.hu

Oldalak